Helló, helló nagyvilág! Mi újság felétek? Minden rendben? Pörög az élet? Jön a tavasz?

Velem minden a legnagyobb rendben. Tudom, rég hallattam magamról, de voltak néminemű problémáim az internettel, konkrétan az, hogy nem volt. Előző héten volt egy kisebb vihar, egy nagyobb áramszünettel fűszerezve. Ültem a szobámban, a sötétben és imádkoztam, hogy jöjjön vissza az áram, még mielőtt lemerül a notebookom. Szerencsére Heaw valahogy sejthette, hogy nem készültem fel ilyen eseményekre, úgyhogy hozott egy gyertyát. Az áram visszajött, pont mikor a gépem elkezdett csipogni, de a net valahogy nem talált vissza. És itt kezdődött a tortúra. A tulaj valószínű valami számítógépes zseni lehet, legalábbis az ötleteiből erre tudok gondolni. Kezdődött azzal, hogy „magyar-notebookom” van, és ezért nem tudok itt netet használni, aztán az volt a baj, hogy vistát használok (mondjuk ez tényleg baj, de nem a net miatt), mondta, hogy adjam neki oda pár napra a gépet és rak rá xp-t, ahha, mondom, persze, meg az apád fa****a rakjál te valamit is. Utána hibás volt a tűzfal, a víruskereső, meg persze én, leginkább. Pár nap huza-vona után átjött egy srác, aki láthatóan kocka volt és megállapított, amit én is, nem jó a jelszavam. A tulaj megint megmondta a frankót, a jelszó azért nem jó, mert nem jelentkeztem ki, mielőtt elszállt a net, szóval az én hibám. Persze, hallanom kellett volna, amikor üvöltött a telekép, hogy a következő villám után áramszünet, de valahogy mégis elmulasztottam… szóval nem jelentkeztem ki. Futottunk még pár hasonló kört, mire végre kaptam egy új jelszót, ami működik. És még a gekkóm is elhagyott, lehet nem szerette a Duke nevet, vagy a net hiánya zavarta. Nettó volt ez, nem gekkó!

Próbálom tanítgatni az asszitensemet, de nem igazán megy a dolog, lévén nem érti, amit mondok. Én részemről nem erőltetném a dolgot, de a főnök mondta, hogy tanítsam meg neki, amit kell, hogy aztán magától tudja csinálni. Szóval megy a kabaré a laborban. Én magyarázok, mint egy idióta, lassan és annyira artikulálva, hogy már fáj, Ying néz rám értelmesen, kérdem érti-e, bólint, aztán megkérdi a többiektől, hogy mit mondtam. Így élünk itt.

Múltkor sikerült kisebb fölfordulást okoznom. Történt, hogy hosszabb ideig szerettem volna elektroforézist alkalmazni, és, mivel a kád nem hűthető, ezért rögtönöznöm kellet egy hűtőt, ugyanis féltem, hogy elolvad a gél. Kicsattogtam a konyhába, szereztem egy nagy ládát, megtöltöttem jéggel, bele a kütyüt és mint, aki jól végezte dolgát bekapcsoltam… volna, de a többiek meggátoltak benne, ugyanis féltek, hogy amikor elolvad a  jég, megemelkedik a vízszint és ellepi, azt, amit nem kéne. Meg kellett őket győznöm, hogy a víz, az ám egy olyan csodás anyag, aminek szilárd állapotban nagyobb a térfogata. Sikerrel jártam, persze, azért másnap futva érkeztek a laborba, hogy vajon mi történt. Nem történt semmi! Jég elolvadt, agaróz gél meg nem, pont, amire számítottam. Beszélgettem az egyik holland nemesítővel pár napja, mondtam neki, hogy kicsit hiányosnak érzem itt az emberek tudását. Erre kérdezte, hogy KICSIT? Szóval, nem csak nekem tűnt föl a dolog. Mondta, hogy gyakorlatilag az van, hogy elmennek valaminek tanulni, nemesítő, biotechnológus, kertész, etc. és semmi máshoz nem értenek, de nagyon nem. Meg a másik az angolul nem tudás. Mivel, minden újdonság angol nyelvű lapokban jelenik meg, ezért ha ezeket nem tudod olvasni elég nehéz lépést tartani. Bár, ők nem is akarnak. Megmondják nekik, hogy mit kell csinálni és csinálják. Én viszont kihasználom, hogy a főnökömnek van hozzáférése ezekhez a lapokhoz. Mondta, hogy csak adjam meg neki a címet és ő letölti nekem. Olvasok is rengeteg mindent. Mostanában érdekel az evolúció, úgyhogy arról olvasgatok. Nem a dínókra meg Samura gondolok annyira, hanem a genomváltozásokra az evolúció folyamán, meg hasonlók. Találtam egy érdekes írományt a Nature-ben, ami, azzal foglakozik, hogy a kultúra, hogyan befolyásolta az emberi genomot. Ilyenekkel ütöm el az időmet.

Elkezdtem az üvegházban is dolgozni. Geminivírusra rezisztens uborkanemesítés a téma. Először megtanulom a gyakorlati dolgokat, mint fertőzött egyedek kiválasztása, önbeporzás és a többi. Aztán, később az elméleti részt is. Az ezzel foglalkozó nemesítő egy nagyon értelmes holland figura, azt hiszem jó lesz mellette dolgozni és tanulni. 2 hét múlva meg kezdek egy másik üvegházban is, itt paprikanemesítés lesz. Szóval, unalom az nincsen. Néha sikerül annyira lemerítenem magamat agyilag, hogy estére azt se tudom, hogy mi van. Ezért is nem írok a blogra hétközben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.