…brrr ez a feje! Picsába! Tudtam, hogy valahogy megszívom! Pedig azt hittem, hogy a sült csirke, amit nagy nehezen sikerült rendelnem, na, szóval, hogy azzal nem lehet gond. Arról nem volt szó, hogy random módon fölaprítják, megforgatják valamiben és kisütik. Az a szerencse, hogy már megettem a nagy részét mire rám nézett a madár, egy másik testrésze alól. Kellett nekem panaszkodnom, hogy nem az igazi az étterem a hotelban és, hogy hazafele dobjanak ki a hozzá legközelebbibe. Bár még ez lett volna a kisebbik baj, ha nem thaiul van az étlap, vagy esetleg a pincér tud angolul. Mindegy, tanúság a jövőre nézve: „ne szívd, csak a rögöset, vagy azt se” AKPH, illetve az, hogy írassak le pár ételnevet thaiul a kollégákkal, hogy legközelebb csak azt keljen lobogtatnom. Eleve nem mertem kézzel enni, mert nem tudtam, hogy itt szokás é. Aztán kénytelen voltam, mivel ez a jobb kézben kanál, balban villa (ahogy itt megy), ez nem volt alkalmas a hús csontról való leműtésére. Hozzá sör, jégkockával…Chang, az elefántos. Szóval ez volt a csütörtöki vacsora, bár lehet lesz még egy.
Emellett…hmm, nem sok újdonság. Úgy tűnik maradok a hotelban, nem is baj talán, majd ha lesz fizum, akkor taxizok, vagy tuk-tuk-olok, és akkor szétnézek más fele is. Összeismerkedtem a pincérlánnyal az étterembe…bár jobb lenne a kaja! A lányt, amúgy Bird-nek hívják, legalábbis ez a beceneve. Kedves teremtés és még angolul is tud.
Cégnél is kezdek egyre otthonosabban mozogni. Tanulgatom a neveket, a közvetlen kollégáimat már ismerem név, illetve becenév szerint. Persze ők is engem, Csábááá ról leszoktak, nagyjából (kiderült, hogy nem női név ez, hanem egy virág neve), most épp a”g” hang kiejtésére tanítom őket, hogy ne viki legyek :D. Beszélgettem ma egy holland nemesítővel ebédszünetben. 5 éve itt van, mondta, hogy azért is megy nekik ilyen nehezen az angol, mert nem igazán van nyelvtan a thai nyelvben. Szóval kb. „megyek kocsmázni tegnap”, azt megoldottuk a múlt időt. Néha azért okoz nehézségeket a nyelv. Például ma is próbáltam magyarázni a srácnak, akivel csináljuk a kísérletet, hogy szerintem nem azokon a paramétereken kéne változtatni, hanem figyelembe venni ezt, mag azt és ott belenyúlni, de nem sikerült megértetnem magamat. Szerencsére a főnököm jól beszél angolul és nemsokára úgyis egyedül fogok dolgozni, szóval talán ez nem lesz probléma. A másik, hogy komolyabb kérdéseket a kutatással kapcsolatban nem igazán tudok föltenni, úgyhogy olvasok, mint az állat. Napi szinten, meló mellett, letolok 2-3 cikket is, legalább gyűlik az anyag a szakdogámhoz. Továbbra is tetszik minden. Hiába kelsz 5:30-kor, más az mikor iszom a reggeli kávémat egy pálmafa alatt, jönnek az emberek, mindenki mosolyog…egyszerűen jól indul a napod.
Finoman megemlítettem ma a főnökömnek, hogy kezdek kifogyni a pénzből. 5 perc múlva jött, hogy holnap ad a cég, de ha nem, akkor szóljak és ad a sajátjából és majd jövő héten megadom, ha kaptam fizut. Szóval így megy ez itt.
Holnap, lévén péntek, lesz valami sörözés. Előre félek, hogy merre fogja tolni ezt a nyelvtudást a többieknél az alkohol…de legalább ismerkedünk egy kicsit. Azt azért látom, hogy rá kell feküdnöm a thai nyelvre, mert ez így nem állapot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://wigey.blog.hu/api/trackback/id/tr861789475
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.